Olvassak vagy irjak?

Rövid leszek. Esténként ha van egy kis időm azon gondolkodom, hogy olvassak vagy írjak? Nehéz kérdés, mert ha nem olvasok nem tudok mit írni. De tulajdonképpen ez nem igaz. Mint azt már írtam, következő fő témám Bergman. Nehéz eset és hosszú téma, olvasom az önéletrajzát, és nézem a filmjeit a filmklubban, de egyelőre nem kaptam még meg, azt a képet amely, elég lenne ahhoz, hogy egyáltalán elkezdjem a róla szóló írásomat. De egy kicsit azért firkálok, még ha csak virtuálisan is.

Jön az Oscar gála. Úgy érzem idén méltó filmek versenyeznek a legrangosabb film díjáért. Persze kivétel azért akad. PL: nem értem mit keres a legjobb film kategóriában, a Toy Story 3. Vagy a Social network főszereplője, a legjobb férfi színész kategóriában, illetve maga a film a legjobb film kategóriában. De idén több olyan film is van, amelyet szívem szerint jutalmaznék Oscarral. PL: A király beszéde, vagy a félszemű, vagy a 127 óra vagy akár a Fekete hattyú. Milyen igazságtalan a sors, hiszen ezen filmek talán mindegyike megérdemelné a díjat, de csak egy nyerhet. A korábbi években meg rangon aluli filmeket szórtak meg Oscarral, mert nem volt más. Jeff Bridges, Colin Firth, játéka idén egyszerűen lenyűgöző. A Coen testvérek megint összedobtak valamit amit nehéz lesz felülmúlni, Tom Hooper, új csillag lehet a filmesek egén. Nem beszélve Danny Boy-ról aki megint dobott egy merészet, és ott is van a jelöltek közt. Aki idén nyer arra talán rá lehet mondani, mester a mesterek közt. Kíváncsian várom a végeredményt remélem nem fogok csalatkozni.

Igyekszem megnézni az összes jelöltet, hogy magamban eltudjam dönteni, ki szerintem a legjobb, és aztán egyeztetni az akadémia döntésével. Sokszor nem értünk egyet. De idén talán igen. Bár a dolgom nem egyszerű mert idén már tíz film van jelölve és nem öt. De amit eddig láttam az rendben van. Nehéz dolga lesz idén az akadémiai tagoknak. A Király beszéde, zseniális. Mind rendezésileg, mid forgatókönyvileg és nem utolsó sorba színészileg. Colin Firth színésszé érett a szememben alakítása felejthetetlen, Geoffrey Rush meg utánozhatatlan. Kötelező darab, szokták mondani, közhelynek hangzik de tényleg az. True Grit, vagy ahogy a magyaroknak sikerült lefordítania: A félszemű. Talán egyszerűbbnek tűnő sztori de itt két olyan alakítást látunk amely felejthetetlen. Nem beszéltem még Christopher Nolan-ről a 21.század nagy mesélőjéről és az Eredetről. Brilliáns alkotás, Nolan a jövő nagy rendezője. Di Caprio, meg Di Caprio.

Ígértem rövid leszek, nem sikerült. Van még némi időm az Oscarig, nézem bőszen a filmeket. Kíváncsi vagyok, hogy dönt az akadémia és hogy mennyire fogok egyetérteni....

Ma irtam...(bocs, Ingmar). Holnap olvasni fogok!